Kedves Testvérek!     2012 böjti időszakának beköszöntével a Magyarországi Evangélikus Egyház és ezen belül a zalaegerszegi gyülekezet is fontos mérföldkőhöz érkezik. A böjt az idén is a lelkiismeretvizsgálat, az Isten előtti elcsendesedés, a bűnbánat ideje, amikor igyekszünk megtisztítani belső emberünket Urunk kereszthalálának, majd feltámadásának ünnepére.  

Mérföldkőnek azonban itt nem ezt a lelki életünk éves ritmusába illeszkedő folyamatot tartjuk, hanem azt, hogy véget ért az a hatéves periódus, amelyre egyházunk és gyülekezetünk hagyományaink szerint, demokratikus úton megválasztott szolgálattevői megbízást kaptak. Egyházunk vezetése a presbitérium és a tisztségviselők megválasztását március hónapra tűzte ki, így a jelenlegi presbitérium vezetőiként mérleget kell vonnunk az elmúlt periódus legfőbb történéseiről.

Gyülekezeti épületeink felújítása nagyrészt az előző ciklusra esett, azonban a templom renoválásának utolsó fázisa már 2006 után zajlott. Ma elmondhatjuk, hogy Isten segítségével istentiszteleteink télen-nyáron méltó körülmények között zajlanak, a gyülekezeti élet és a lelkészcsalád élete rendezett körülmények között folyik. A munkák záró szakaszában elkészült a templomot övező járda, melynek fedezetére immár nem volt pályázati, csak költségvetési forrásunk, s ez gyülekezetünk anyagi helyzetének tavalyi megbillenését eredményezte. A gyülekezet tagjai meghallották a segélykiáltást – Testvéreink áldozatkészségéért külön köszönetet mondunk! –, és néhány hónap alatt az egyensúly helyreállt, így a mostani ciklust stabil alapokkal zárhatjuk le. A felújítási munkákat azonban még nem tudhatjuk teljes mértékben magunk mögött, hiszen a parókia meglehetősen rossz állapotba került ablakainak cseréje – amire eddig nem nyílt lehetőségünk – a közeljövő feladata.

Az elmúlt években a gyülekezeti tevékenység súlypontja a fizikai építkezésről a lelki építkezésre helyeződött át. 2007-ben felemelő módon emlékeztünk meg a gyülekezet fennállásának centenáriumáról. Tavaly számos gyülekezetből érkező testvért láttunk vendégül a nálunk megrendezett egyházkerületi csendesnapon, amely szintén jó hírét keltette egyházközségünknek. Létrejött a nőegylet, melynek tevékenysége gyülekezetünknek egyik legfontosabb kovászává vált, és nagymértékben elősegítette egyrészt a lelki közösséggé kovácsolódást, másrészt nőtestvéreink háziasszonyi szolgálatainak szervezését. A csütörtöki bibliaórák állandó látogatottsággal bírnak, és sikeres kezdeményezésként indult el a családos istentiszteletek tartása. Nem sikerült még megszervezni a férfikört, ezt feladataink között tartjuk számon.

Sikerek és kudarcok egyaránt kísérték utunkat, azonban visszatekintve megláthatjuk a saját lábnyomunk mellett azt a másikat, Urunkét is. Ha pedig olybá tűnik, hogy néha csak egy lábnyomot látunk, az egészen biztosan azért van, mert Ő ölébe vette elcsüggedt gyermekét. De bátran ki merjük jelenteni, hogy gyülekezetünk Urunk áldásával erősebbé, összetartóbbá vált az elmúlt években. Ezen az úton kell tovább járnunk, az áldozathozatal és a szeretet útján, és akkor gyülekezetünk nemcsak megpihenést kínáló oázis lehet, hanem Jézus kisugárzó energiaközpontja is. Kívánjuk, hogy a nagyböjti elcsendesedés, megtisztulás tegye áldottá ünnepeinket, és segítse elő gyülekezetünk további lelki növekedését is.

Vissiné Berényi Edit - felügyelő
Dr. Kostyál László - felügyelő-helyettes

 

Ady Endre: Új arató ének

Keresztek ülnek a tarlón,
Keresztek a temetőben,
Keresztek a vállon, szívünkön,
Keresztek messze mezőkben
S csak a Kereszt gazdája nincs sehol.

Keresztek az egész földön,
Keresztek a tornyon és mellen.
Keresztek földi jóságon
S égi szózat: = Megérdemlem,
Keresztet miért vállaltam ezekért?=