A böjt 2-6. hetének igehirdetései:

Böjt 6 vas. Virágvasárnap 2012-04-01.
Krisztus nevében
Zak. 9.9-12.
Örvendj nagyon, Sion leánya, ujjongj, Jeruzsálem leánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos, és szamáron ül, szamárcsikó hátán. Kiirtja a harci kocsit Efraimból és a lovat Jeruzsálemből. Kivész a harci íj is, mert békét hirdet a népeknek. Uralma tengertől tengerig ér, és a folyamtól a föld végéig. A veled kötött szövetség véréért szabadon bocsátom foglyaidat a kútból, amelyben nincs víz. Térjetek vissza a fellegvárba, reménykedő foglyok! Még ma kijelentem: Kétszeres kárpótlást adok neked!

 

Keresztyén Gyülekezet! Szeretteim a Krisztusban!

Ma virágvasárnap van, Urunk jeruzsálemi bevonulására emlékezünk egy Ótestamentumi ige alapján. Most tekintsünk előre.
Ma./ Királyod érkezik
Csütörtökön Jeremiás könyve alapján az Ó és Új szövetség kerül elénk.
Nagypénteken az érkígyó, amit Mózes emelt fel a pusztában.
Minden Ótestamentumi ige önmagában is fontos útmutatás a számunkra az életben. A Bibliában két szó van az életre. Az egyik bios, ami a biológiai folyamatok összességét jelenti. A másik a dzóé, ez pedig a teremtő Istentől rendelt élet teljességét foglalja magába, az örök élet is. Jézus Krisztus mindig a másodikra irányítja a figyelmünket. Keressétek először Isten országát, és annak igazságát, és ez mind ráadásul adatik nektek. A példázatoknál, amelyek alapját Urunk korabeli mezőgazdasági életből meríti, nem mezőgazdasági szaktanácsokat ad. Az örök életről szól Urunk. Ezeket, az Ótestamentumi történeket is innét, Urunk felől, az Újtestamentum felől szabad csak nézni. Jézus Krisztus keresztje felől. Nem lehet úgy olvasni az Ószövetséget, mintha nem lenne Újszövetség.
Aki szemüveget visel, tudja milyen jó a szemüveg. Nélküle is látok, de jó szemüveggel egészen más. Jézus Krisztus az örök élet lencséje, rajta keresztül nézek mindent. Vagy téli párás ablakon keretül is lehet látni, de ha letöröljük a párát minden más. Jézus Krisztus a keze a földi élet páráját letörli az örök élet reménységével.
Így állunk meg az ige mellett is. Zakariás Jézus Krisztus születése előtt 500 évvel, a Szentlélek hatalmával látta virágvasárnap történetét. Előttünk, már nem egy prófécia áll csupán. Mi már beteljesülést is láttuk.
Ez az ige királynak nevezi Jézust. Tévedés lenne, azonban történelmünk legnagyobb királyairól is leolvasni milyen volt Jézus Krisztus. Amikor Izrael népe megérkezik az ígéret földjére, királyt kérnek, mint a többi népnek is van.
Sámuel próféta vonakodik, mert Izraelnek, Isten a királya. Amikor mégis lesz király, azt a feladatot kapja, másoltassa le a törvényt. Vagyis, ne adjon törvényeket. Nem teljhatalmú úr. Fölötte ott van. Izrael népnek a királya engedelmes az Úrnak, vagy veszedelem a népre. Ezt a küldetést Jézus Krisztus töltötte be maradéktalanul.
1./ Alázatos király:
Nem hirdet Krisztus sem új törvényt. Nem jöttem a törvény eltörlésére, hanem a betöltésére. A Gecsemánei kertben pedig így imádkozott: „Atyám, ha lehetséges, távozzék el tőlem ez a pohár; mindazáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te.” Mt.26.39. Ismerjük Urunk hatalmát. Még ellenségei is elismerték. Amikor Jézus befejezte ezeket a beszédeket, a sokaság álmélkodott tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudóik. Mt 7,28-29 Mégis minden cselekedetével az Atyára, Izrael királyára mutatott.
2./ Diadalmas király:
Az Ótestamentum népe, már a bűnesettől kezdve várta második embert, aki ígéret szerint a Sátán fejére tapos. Sok keresztet láttam már. Aranyból készült drága kereszteteket. Durván ácsolt fakereszteteket. Kereszteket, amint az erdőben nőtt a fa. Láttam kicsi és nagy kereszteket. A legmegkapóbb számomra, az a kereszt, amely éppen fúródik be a földbe, s kígyó, a Sátán megtestesítőjének fején keresztül. Még vergődik, de már legyőzetett. „Az ősi jóslat, ím, betelt, mit a hű Dávid énekelt: az Úr halljátok nemzetek, kereszten trónol köztetek. Rajtad tündöklik, drága, Királyi vérnek bíbora. Ó, választott jeles faág, ki szent testét karoltad át. Világ bűnének zálogát te hordoztad, te boldog ág. Az ellenség gonosz fejét, Megváltónk rajtad zúzta szét. Szentháromság dicsérjenek, Üdvösség kútja mindennek. Legyen győzelmünk ad meg ezt, a diadalmas szent kereszt. 189. 4-5.
3./ Békességet adó király.
Urunk békességet teremtő ereje a bűnbocsánatban van. A bűnbocsánatot nyert szív a békességet viszi el. A szív, amely a Teremtőjével Krisztusért megbékélt, az keresi a békességet a többi teremtménnyel. A testvérekkel, és teremtett világgal. Ezt, békét Urunk adja: „Béke legyen a nap alatt emberek közt jóakarat, szerezz köztünk békét, Urunk, melyért buzgón imádkozunk. 465.1.
4./ Hozzám érkező király
Örömünk végtelen. Jézus Krisztus nem egy ország, nem nép, nem általában a globalizált világ királya. Ő hozzám jön személyesen. Az én királyom. Boldog, aki ezt megérzi. A lator a keresztyén megérezte. „Uram, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz a te országodban. És Jézus így szólt hozzá: bizony mondom neked: Ma velem leszel a paradicsomban.” Lk. 23.42-43. Nem azt mondta neki. „Bízzál, és a bűnösökért jöttem.” Urunk azt mondta: „Te ma velem leszel.”
Urunk az igazi király, aki az atyai házhoz, az örök életre vezeti az életünket. Engedelmeskedjünk ennek a királynak.
Ámen.

Ima: Istenem köszönöm, hogy az atyák életében is munkálkodtál. Köszönöm, hogy ezeket az igéket is a Megváltó munkája felől nézhetem. Ezek az igék előkészítették Jézus Krisztus megérkezését. Uram érkezz meg az én szívembe is. Ámen.

Böjt 6 vas. Virágvasárnap 2012-04-01. Zak. 9.9-12.

 

Böjt 5. vasárnap 2012-03-25 Krisztus nevében
Zsid 7,24-27

Ő viszont, mivel megmarad örökké, átruházhatatlanul viseli a papságot. Ezért üdvözíteni tudja örökre azokat, akik általa járulnak Istenhez, hiszen ő mindenkor él, hogy esedezzék értük. Mert ilyen főpap illett hozzánk: szent, ártatlan, szeplőtlen, aki a bűnösöktől elkülönített, és aki magasabbra jutott az egeknél. Neki nincs szüksége arra, mint a főpapoknak, hogy napról napra előbb saját bűneikért mutassanak be áldozatot, azután a nép bűneiért. Ugyanis ezt egyszer s mindenkorra megcselekedte, amikor önmagát adta áldozatul.

Keresztyén Gyülekezet! Kedves testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!
Az igehirdetés alapigéjében többször is hallottuk ezt a szót: Főpap. Talán első hallásra egy magas egyházi méltóságra gondolunk, és ezt a tisztséget viselő emberre. A Főpap azt a közben járót jelenti, aki áthidalja az Isten és ember közötti szakadékot, az Isten ellen lázadó embernek lehetőséget teremt, hogy a bűnt gyűlölő Úr elé kerülhessen. A zsidó népnek, mely nagyon jól tudta, hogy a bűnös ember számára megközelíthetetlen Isten, ezért mindig volt, közvetítő, főpap. Igénkben azonban kizárólagosságról van szó, Jézus Krisztus nem egy a főpapok sorában, nem kiemelkedik csupán közülük, hanem Ő az igazi, az egyedüli. Az előzőek ideje lejárt, mert itt az igazi, Jézus Krisztus.
De miért Ő az igazi?

1./ Mert Ő örökké való.
Mindenkor él, szüntelen végzi a faladatát. Készíti a hidat Isten és emberek között. Ember nem ígérhet többet, amíg élek gondolok rád, imádkozom érted, amíg élek segítek rajtad. Ha bajba kerülsz, akkor melletted leszek. Ha nehéz gondjaid lesznek, együtt töprengek veled. Ha tanácstalan leszel, segítek elhordozni, amit egyedül nem bírsz. Óriási ígéretek ezek, és óriási, ha ezekből valami meg is valósul, valamit be is váltunk. Senkitől sem várhatunk örök mellettünk létet, szünet nélküli folyamatos mellettünk állást. A legtöbb, amit mi adhatunk, amíg élek, amikor szükséged van rám segítek.
Jézus Krisztus Főpapsága állandóságot jelent. Jézus Krisztus Főpapsága, azt jelenti, amit mi emberek térhez és időhöz kötve el sem tudunk képzelni, Ő azt adja. Amit mi nem tudjuk megadni egymásnak, Ő azt adja. Mi a legjobb szándék, és legnagyobb szeretettel sem tudjuk azt adni, amit Jézus Krisztus ad. Jézus az igazi Főpap. Szünet nélkül végzi értünk ezt a közben járó szolgálatot, ennek nem vethet véget semmi. Nagypéntek sem, mert Húsvét következett. Nem vetett véget ennek a szolgálatnak mennybemenetel sem, mert el jött Pünkösd. Ennek a szolgálatnak nem vet véget a mi aggodalmaskodásunk sem. Mikor a szenvedéseinkről senki sem tud, Ő pontosan tudja, hogy mi milyen vagyunk. Ennek a mi feledékenységünk és hitetlenségünk sem vet véget. Amikor feleslegesnek tarjuk, Ő akkor is szolgál nekünk, készíti az utat az Atyához. Nem a halálig, nem a mi halálunkig, nem alkalmaként. Mindig és örökké.
2./ Mert bűntelen.
Az ember, mert maga is bűnös, roppant nehezen tud másokon segíteni. Ezernyi dolog terheli és korlátozza, meghatározza a cselekedeteit. Tele vagyunk előítéletekkel, hozzuk magukkal a neveltetésünket, s ott van a környezet, mit szólnak hozzá mások. A közeledésünket egy pillanathelyzet végletesen meghatározza. Eszembe jut sok – sok beszélgetés, amikor testvérek elmondták, hogy milyen jó munkahelyük volt, milyen jól megértették egymást. Mindenki a barátjának tartotta másikat, de egyszer egy félreértés miatt, beborult az ég fölöttem. De jól esett volna, ha akkor is kezet fog velem a régi barát, ha csak egy is azt mondta volna: mi azért a réginek tartunk. Mi tudjuk, hogy ez csak egy félre értés. Óriási erő lett volna ez akkor, de nem kaptam meg, képtelelenek vagyunk türelemre, megértésre, nagyvonalúságra, amelyre szükség lenne. Tökéletes segítséget nem adhat ember.
Jézus az igazi Főpap, mert bűntelen. Nem köt le semmit az erejéből, hogy bűnös indulata ellen harcoljon. Neki ezt nem kell. Nem kell a saját bűne miatt esedezni, mert tiszta, mert szeretete hibátlan. Nem, azért mert ellen állt a kísértésnek, hanem azért, mert tiszta, mert szeretete tökéletes, ezt a szeretetet nem tudta megakadályozni semmi sem. A leggonoszabb ember sem.
Élete árán váltott meg bennünket. Főpap és áldozat egyszerre.
Mindegyikünkön képes segíteni. Lehetősége korlátlan, mert szeretete végtelen.
Nem léteznek számára azok az akadályok, amelyekbe mi folyton bele ütközünk, amelyek folyton megrontják, elsekélyesítik kapcsolatainkat. Jézus Krisztust nem fékezi a bűn, mert tökéletes a szeretete, mert bűntelen.
3./ Valóban tud segíteni.
Ember, embernek töredékesen segíthet kellő szeretettel és megfelelő bölcsességgel. Segíthetünk egymásnak, de kell látnunk a tévedéseinket is. Kaphatunk és adhatunk őszinte, odaadást ígérő szavakat. Ez azután vagy sikerül, vagy nem. Nagyon sok szeretettel tudjuk egymást alakítani, de újjá teremteni soha.
S maradnak a végső kérdések, a bűn a halál. Itt nincs emberi válasz. Illik ránk Jób könyvének az intése (Jób 16,2) Nyomorúságos vigasztalók vagytok mindnyájan!
Jézus az igazi Főpap, Ő valóban tud segíteni bűneink bocsánatában. Új emberré teremt. A terhet leveszi rólunk.
Jézus Krisztus teszi máig is az úrvacsorában és az igében. Félelem helyett reménységet ad, zaklatottság helyett békességet ad, önféltés helyett szolgáló szívet ad. Adja az üdvösséget, akik hozzá tartoznak nem a halálba rohannak, hanem a fény és az üdvösség felé, és erre hívunk másokat is. Ő minket üdvözít, akik az egyetlen Főpap útján közelednek Istenhez. Amikor új presbitériumot indítunk útjára, akkor nem mard más, mint Jézus Krisztusra figyeljünk. Gyászoló testvéreimnek is ez az egyedüli vigasz.
Ámen
Böjt 5. vasárnap 2012-03-25 Zsid 7,24-27

 

2012-03-18 Böjt IV. vasárnap
Krisztus nevében
Rom 5,12-17

Ahogyan tehát egy ember által jött a bűn a világba, és a bűn által a halál, úgy minden emberre átterjedt a halál azáltal, hogy mindenki vétkezett. Mert a törvényig is volt bűn a világban, bár a bűn nem róható fel, ha nincs törvény. Mégis úrrá lett a halál Ádámtól Mózesig azokon is, akik nem Ádám vétkéhez hasonlóan estek bűnbe. Ő pedig előképe az eljövendőnek. De nem igaz az, hogy amilyen a vétek, olyan a kegyelmi ajándék is. Mert ha annak az egynek a vétke miatt sokan haltak meg, az Isten kegyelme és ajándéka még bőségesebben kiáradt az egy ember, a Jézus Krisztus kegyelme által sokakra. És az sem igaz, hogy a kegyelmi ajándék ugyanolyan, mint az első ember bűnbeesése. Az ítélet ugyan egyetlen eset folytán vitt a kárhozatba, a kegyelmi ajándék viszont sokak elbukásából vitt megigazulásra. Ha pedig az egynek elbukása miatt lett úrrá a halál egyetlen ember által, akkor azok, akik bőségesen kapják a kegyelem és az igazság ajándékát, még inkább uralkodni fognak az életben az egy Jézus Krisztus által.

Keresztyén Gyülekezet! Kedves Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Keserű tapasztalatunk az ádámi örökség. Nem tudunk nem vétkezni. Olyanok vagyunk, mint a fenyő. Messziről szép, örök zöld, de a közelről szemlélődő mindig talál alatta lehullott száraz leveleket, gallyakat. A büszke fenyő dacol az idővel, s közben hullatja száraz leveleit. A körülöttünk élőknek bőven jut életünk száraz, szúrós cselekedeteiből, sokat szenvednek is miatta. A kisgyermeket nagy fáradsággal tanítgatjuk a szépre és jóra, mond szépen kérem, s köszönöm. Egyszer csak kilöki a poharat az édesanyja kezéből, és dacosan ezt mondja: nem.
Madách Imre Az ember tragédiája című művében a kísértő, Lucifer szavaiban vetíti előre az ádámi út mélységeit.
„Fukar kezekkel mérsz, de hisz nagy úr vagy,
S egy talpalatnyi föld elég nekem,
Hol a tagadás lábát megveti,
Világod meg fogja dönteni.”
S mára a sikerült a kísértő terve. Az Édenkerten kívüli története az embernek a bűn története. Az ádámi sorsot éljük. Szenvedünk miatta, és szenvedést okozunk szeretteinknek is. Kényelmetlen örökségbe nem tudunk tőle szabadulni. Különösen döbbenetes fordulatot vett az évezredes ádámi út. Az előttünk élők ezt az utat járták, de a napi harcokban való bukás, szégyenpírt hozott az arcukra. Ma már az ádámi úton pirulás nélkül mennek milliók, mit sem törődve másokkal. Számukra: Múlt, jelen, jövő, bűn, tisztesség egyre megy. /Csanádi Imre: Csillagforgó/
Felhorgad bennünk a tisztaság utáni vágy, de szomorúan tapasztaljuk, hogy lehúz a közgondolkodásba megélhetésért való remegés.
Kedves Testvéreim! Ha csak az ádámi örökség lenne, nagyon sötét jövő rajzolódnék elénk.
Hallgrimur Pétursson izlandi költő a Passió-énekekben így vall:
„Ádám vétke bajt okozott
E világra átkot hozott.
De mióta Jézus vére
Pergett le a föld rögére
Nemzedékről nemzedékre
Áldást aratunk belőle.”
A böjti igehirdetésben, a böjti csendben ez a másik örökség Krisztus útja ragyog fel előttünk. Isten újat kezd velünk. Az új elején Jézus Krisztus áll, „aki engedelmes volt halálig, mégpedig a kereszthalálig.” Fil.2.8. Ennek az áldását szeretném sok szívhez eljuttatni, ígéretet kaptunk arra, hogy a krisztusi áldás nagyobb, mint ádámi átok. Böjt azt hirdeti számunkra, nem szükségégszerű, hogy átok alatt éljünk. Jézus Krisztusért, mi áldás hordozói lehetünk. Az áldást hordozó ember sem bűntelen. Meglopja társa szívét is, de most már neki is fáj a bűne. Már nemcsak az szenved, akit gyötör az Istentől elszakadt szív cselekedete. Nekem is fáj, hogy bűnömmel gyötrelmet okoztam, engem is éget a bűnöm. Ebben a vergődésben felragyog előttem a megváltás útja, az örök élet reménysége. Emel és lesújt, kötelez és számon kér, hogy naponkénti cselekedeteimen ez ragyogjon át. Az új örökséget gyermekeim számára vonzóvá tegyem, s közben míg másoknak világitok, magam valami módon alkalmatlanná ne legyek. Elveszítsem a célt. Találkoztunk édesanyákkal, édesapákkal, nagyszülőkkel és gyermekekkel, akiknek életében látható volt a krisztusi út. Mikor hullott a könnyük, mintha nem sírtak volna, mikor megalázták őket, mintha valaki elvenné(elemelné) szívüket. Mások végről, és éhhalálról jajgattak, ők reménységgel, békességgel éltek. A halál helyet az élet telepedett a szívükre.
Ezen az úton a krisztusi úton is bűnös emberek járnak, de tudnak a bűnbocsánatról. Veszik Istentől a bűnbocsánatot és adják egymásnak. Megtanít Isten ezen az úton két szóra: ne haragudj, és megtanít a válaszra is megbocsájtok. A meglopott öröm miatt, nem vállnak el az utak, a lehulló száraz levél helyén, új zöld hajtás sarjad, amely Jézus Krisztusért a megbékélést hordozza magában. E templomban 100 éves fennállása alatt, erről a krisztusi útról szólt az ige. Böjtben nem magunkra, nem a magunk cselekedeteire tekintünk, hanem Jézus Krisztusra, akinek engedelmességéért Isten kegyelme sokkal gazdagabban kiáradt ránk, mint amilyen az engedetlenség átka. Az áldás nem is hasonlítható, az engedetlenség átkának a következményéhez.
Amikor Madách művében Ádám álomban végig nézte, mi lesz a következménye Isten ellen lázadó, parancsait megtagadó útjának, keserűen így sóhajtott fel: „Csak az a vég!-csak tudnám feledni.!” Kedves Testvéreim! Szívemben erről a pillanatról őrzök egy másik képet is. Az első emberpár kívül az Éden kerten. A kaput angyalok őrzik. A mi gondolkodásunk szerint az ember magába roskadva, arcát kezébe temetve zokog. Mások úgy gondolnák, visszafelé tekintget, talán van valahol rés a kerítésen, s ott ismét bejut az Édenkertbe. A kép egy más utat rajzol elénk. Az Éden bezárt kapujával szemben egy dombon Jézus Krisztus keresztje. Az első emberpár bűne súlya alatt ide néz, és elindul reménységgel a kereszt felé.
A keresztfához megyek, Mert máshol nem lelhetek
Nyugodalmat lelkemnek. Ott könnyárban leborulok,
Bűnterhemtől szabadulok,Hol a bűntelen szenved.
Böjt az ádámi út minden terhe rám nehezül. Csak azt véget, azt a keresztet, amelyért Isten bűnbocsánatot, és örök életet adott, csak ne feledjem soha.
Ámen


Imádkozzunk:
Mennyei Atyám! A böjti elmélkedésemben rám nehezednek bűneim. Az ádámi utat járom. Nap, mint nap egyre messzebbre visznek tőled bűneim. Hiába minden elhatározásom, nem tudok mássá lenni. Köszönöm, hogy Jézus Krisztusért bűnbocsánatot készítettél nekem is. A böjti csendben egy másik út ragyogott fel előttem. Most csendben megállók a keresztfánál. Fejem lehajtom, szavam elakad. Lassan emelem tekintetem, látom a szenvedő arcát, szelíd szeméből a megbocsátás sugárzik felém. Csendben átölelem a szent keresztfát, szívem tele bánattal, de azt tudom, meghallgatod esdeklésem. Lassan könnyebbül. Védő karod átölel, és veled indulok az új úton. Az áldás útján. Az új úton, amely a bűnbocsánaton át az örök életre visz.
Ámen. 2012-03-18
Böjt IV. vasárnap Rom 5,12-17

 

Böjt 3. vasárnap 2012-03-11, Krisztus nevében
Jel 5,1-9
És láttam a trónuson ülő jobb kezében egy könyvet, belül és kívül teleírva, hét pecséttel lepecsételve; és láttam egy erős angyalt, aki hatalmas hangon hirdette: „Ki méltó arra, hogy felnyissa a könyvet, és feltörje pecsétjeit?” De sem a mennyben, sem a földön, sem a föld alatt nem tudta senki felnyitni a könyvet, sem beletekinteni abba. És nagyon sírtam, mert senki sem bizonyult méltónak arra, hogy felnyissa a könyvet, és hogy beletekintsen. Ekkor a vének közül egy így szólt hozzám: „Ne sírj! Íme, győzött az oroszlán Júda törzséből, a Dávid utóda, és felnyitja a könyvet és hét pecsétjét”. És láttam, hogy a trónus és a négy élőlény közelében, a vének között, ott áll a Bárány: olyan volt, mint akit megöltek; hét szarva volt, és hét szeme: az Isten hét lelke az, akiket elküldött az egész földre. A Bárány odament, és átvette a könyvet a trónuson ülő jobb kezéből; és amikor átvette a könyvet, a négy élőlény és a huszonnégy vén leborult a Bárány előtt-mindegyiknél hárfa volt és aranycsésze, tele füstölőszerrel: a szentek imádságai ezek-, és új éneket énekeltek ekképpen: „Méltó vagy arra, hogy átvedd a könyvet, és feltörd annak pecsétjeit, mert megölettél és véreddel vásároltad meg őket Istennek minden törzsből és nyelvből, minden nemzetből és népből.”

Keresztyén Gyülekezet! Kedves Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!
Ne ijedjünk meg, nem olyan bonyolult a helyzet, mint az első hallásra tűnik. Olyan igeszakasz került elénk, amely a maga korához kötött képekkel világítja meg előttünk Isten világot megváltó művét.
Egy könyvről hallottunk, amely tele volt írva kívül és belül, valamint 7 pecséttel lezárva. Korabeli szokás szerint a pecséttel lezárt iratok külső oldalára ráírták az okmány tartalmát. Mindenki elolvashatta, de csak akkor lépett életbe a rendelkezés, amikor a pecsétet feltörték. A hét pecsét, az irat szent voltát hangsúlyozza. János tudta mi van a könyvben. Tudta, hogy ez a könyv tartalmazza Isten világot megváltó, kormányzó tervét. Micsoda döbbenet egy csodálatos terv, de nincs kivitelező. Sem égen sem földön, sem a föld alatt nem tudta a könyvet kinyitni senki. Semmiféle teremtmény nem volt erre méltó. Csodálatos a terv, van megváltás, van bűnbocsánat férj és feleség megbocsáthat egymásnak. Szülök a tinédzser gyermekeiket is szerethetik. Haragosok megbékélhetnek. S végül Istentől kapott bűnbocsánat örömével odaállhatunk elé. Nem a vak sors, nem gonosz hatalma irányítja a világot Isten, kezében van a világ sorsa. Gyönyörű terv. Megértem János sírását. Ilyen tervet elveszíteni, mert nincs kivitelező. Ezen a veszteségen lehet sírni, mert ennek én leszek a vesztese bűneim súlya alatt. Ki leszek szolgáltatva gonosz hatalmaknak. Istenbe vetett hit nélkül szemlélhetem a világot. Az emberekben, és a világeseményeiben, csak a vak sorban reménykedem. Szörnyű látomás, János sír. Az események tovább folynak. A vének közül egy így szólt: ne sírj. Isten világot megváltó, világot kormányzóterve nem vész el. Meghirdeti a hihetetlent, győzött az oroszlán Júda törzséből. Győzött, mert engedelmes volt. Ellentétben velünk, akik újra és újra Ádám módjára engedetlenek vagyunk az Istennek. Győzött, mert úrra lett az Isten ellenes hatalmakon, eltiporta őket. Ez tette Őt alkalmassá, hogy isteni küldetésében felnyissa a könyvet és megvalósítsa az Istentől elhajolt emberiség történetében Isten örök tervét, üdvösségakaratát és ellenségei tombolása közben is biztonságosan vezesse Isten népét.
Kedves Testvéreim! Mi minden történt az elmúlt évtizedekben, sokat sírtak édesanyák gyermekeik miatt, mert nem az Isten útjait választották. Sokat sírtunk az egyház miatt, mert úgy gondolták, hogy elsodorják Isten ellenes erők. Ne sírj testvér. Győzött Jézus Krisztus, s neki adatot minden hatalom mennyen és földön. A trónbitorlók a hatalmukkal, visszaélő Pilátusok is meghajolnak előtte. Isten terve nem veszett el. Van kivitelező.
A látomás újabb képet tár elénk. Jézus Krisztus a győztes Bárány képében jelent meg. A bárány a vadállatoknak kiszolgáltatott élőlényt jelenti. A bárány Ótestamentumban a megölt áldozati bárány. Itt azonban János úgy látja, hogy ez a megölt Bárány nem kiszolgálgatott magatehetetlen lény. Ott áll a trón közepén és magán viseli a feltámadott méltóságának a jeleit. Hét szarva van, amely a hatalmat fejezi ki, hét szeme, Isten hét lelke. A hetes szám a Bibliában a teljességet jelenti. Jézus Krisztus Isten Szentlelkének a teljességét kapta. Ez a Bárány a feltámadt és megdicsőült Krisztus Isten jobbján van, azaz uralmának részese lett. Méltó arra, hogy átvegye a könyvet és feltörje a pecséteket. Méltó arra, hogy Isten világ kormányzótervé véghezvigye.
Előtte leborultak a mennyei seregek is. Pál azt írja a Fil. levélben: hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és földalattiaké; és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére. Fil. 2.10-11.
Testvér! Hajtsuk meg mi is térdünket és dicsérjük őt.
A mennyei seregek végül egy új éneket énekelnek. Dicsőítik az Urat.
Testvéreim! Most már belekapcsolódhatunk ebbe az énekbe. Dicsérjük Jézust, mint Megváltót. Minden nép, minden nyelv számára adott lehetőség.
Ne sírj, hanem örülj, Jézus megváltott a bűn átkától.
Kedves Testvéreim! Bonyolult képek kerültek elénk. Bonyolult, mint az életünk. Sok szövevénnyel, bűnével együtt. Ha azonban a Krisztusra nézünk élünk, mert legyőzött mindent.
Testvéreim! Reménytelén a holnap? Minden olyan nehéz, és elrontott? Ne sírj. Istennek terve van veled. Krisztusért ezt a tervét Isten véghez is viheti. Nézzünk a Bárányra, csak őrá, ne az élet terheire, és bánataira, a magányára. A győztes Jézus Krisztusra akkor élni fogunk itt a földön is Isten tervébe bele épülve. Nem terhektől mentes életet, de bűnbocsánatból örvendező életet. S élni fogunk az örök életre.
Ámen.
2012-03-11 Böjt 3. vasárnap Jel 5,1-9


Böjt 2. vasárnap 2012-03-04

Teológiai hallgató volt ez az igehirdetés nem hangzott el (Kormos Zsuzsanna)
Ap csel 20,17-21

Milétoszból azután elküldött Efezusba, és magához hívatta a gyülekezet véneit. Mikor azok megérkeztek hozzá, így beszélt hozzájuk: „Ti tudjátok, hogy az első naptól fogva, amelyen Ázsia tartományába léptem, hogyan viselkedtem közöttetek az egész idő alatt: szolgáltam az Úrnak teljes alázatossággal, könnyek és megpróbáltatások között, amelyek a zsidók cselszövései miatt értek. Semmit sem hallgattam el abból, ami hasznos, hanem inkább hirdettem és tanítottam azt nektek nyilvánosan és házanként. Bizonyságot tettem zsidóknak is, meg görögöknek is az Istenhez való megtérésről és a mi Urunkban, Jézusban való hitről. És most, íme, én a Lélektől kényszerítve megyek Jeruzsálembe, és hogy mi ér ott engem, nem tudom; csak azt tudom, hogy a Szentlélek városról városra bizonyságot tesz, hogy fogság és nyomorúság vár rám. De én mindezekkel nem gondolok, sőt még az életem sem drága, csakhogy elvégezhessem futásomat és azt a szolgálatot, amelyet az Úr Jézustól azért kaptam, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról.

Keresztyén Gyülekezet! Kedves Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!
Pál apostol búcsúzik az efezusi gyülekezettől. Nem lesz több találkozás az apostol és a gyülekezet tagjai között itt a Földön. Mi lesz tovább? Hogyan éljen, hogyan élhet tovább a gyülekezet? Van e jövője a gyülekezetnek? S akkor már itt zeng a mi kérdésünk, van e jövője az egyháznak? Van e helye Krisztus tanítványainak a kialakuló piacgazdaságban. Lesznek e méltó utódok a gyülekezetben? Presbiterválasztás, tudunk e jó döntéseket hozni? A kérdések ott lüktetnek a mi szívünkben is.
Fiatalokat hívtam ifjúsági alkalomra, az egyik fiatal így fogadott: az egyház már csak így boldogul, hogy házról házra ajánlgatja önmagát? Mondatat mögött ott van a kérdés, van e jövője az egyháznak?
Kedves Testvéreim! Pál apostol búcsúzó szavaiból megtudjuk, hol rejlik az egyház jövője. Az egyház jövője, hogy Jézus Krisztus szolgál nekünk. Gondolunk e erre, mi lenne, ha Jézus Krisztus felfüggesztené a szolgálatát? Pál apostol maradt volna Saul, az inkvizítor. Pál apostol és a gyülekezetet látogató lelkész, aki egy – egy alkalomhoz házanként is hívogat ugyancsak a nekünk szolgáló Krisztus szeretetéből végzik a munkájukat. Azért szólok, mert Ő szólt, azért hívok, mert Ő hívott előbb engem, azért szeretek, mert Ő előbb szeretet engem. Jézus Krisztus szeretetének egyetlen célja és oka mi vagyunk. Jézus Krisztus ezért szenvedett, hogy mi bűneink terhét elvegye, hogy megszabaduljunk a bűn súlyától, felegyenesedjünk, és segítsünk másoknak is felegyenesedni.
Egy rádióriportban arról hallottunk, hogy egy édesanya, akire még sok faladat várt volna a családban megnyomorodott. Annyira meghajlott a dereka, hogy rövid idő múlva tolókocsiba került volna. Mindenki arra számított, hogy fogja hordani a család terheit, s most minden jel arra utalt, hogy lesz a teher a családban. Egy orvos találékonysága és bátorsága segített, kiegyenesítette a meggörbült gerincoszlopot, így a három gyermek édesanyja ismét teherhordó lett a családban.
Kedves Testvérek! Pál apostol, kétezer év lelkészei és gyülekezeti tagok teher és nyűg lennének a környezetük számára, ha Jézus Krisztus nem segít rajtunk folyamatosan az Ő bűntörlő szeretetével. Nem tudnánk életünk nehéz útjait végig járni: betegeket ápolni, egymásnak megbocsátani, egymást hordozni, minden lehetetlen lenne, ha Ő a legnagyobb utat nem járja végig.
Amíg a gyülekezettől búcsúzó apostol szavait hallgatjuk, nézzünk Jézus Krisztusra.
Először is azt lássuk meg, hogy mit kapunk Tőle: szolgálatot.
S ez azt jelenti, hogy mi is szolgák vagyunk nem urak, de azt jelenti, hogy nem vagyunk gazdátlanok ebben a világban, nem vagyunk munkanélküliek, nem vagyunk feleslegesek. Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban. 1Kor 15,58
Kedves Testvéreim! A gyülekezeten kívül élő ember is láthatja küldetését a világban. Pál apostol bizonyságtétele alapján mi Jézus Krisztushoz tartozunk. Ez egy védettséget biztosít. A földi holnap felől sem kell aggódnunk, és az örök jövő felől sem. Ez az Úr dolga. A mi feladatunk, hogy a munkát hűséggel végezzük, a küldetést a legjobb tudásunk szerint töltsük be. Munkánkat is Istentől kapott feladatnak tekintsük, és ezzel a méltósággal végezzük. Nem embereknek dolgozunk, nem csupán a megélhetésért verejtékezünk, az Úrnak szolgálunk. Mindig ott van a kísértés Isten népén, hogy diktáljon. 2000 éve hangzik, hogy az egyház alapja az értünk életét adó Jézus Krisztus. S azt is tudjuk, hogy a tanítvány nem lehet nagyobb a Mesterénél. S ha szétnézünk a gyülekezetben, sok mindent látunk: tétlenséget, irigységet, civakodást, rágalmazást, álmodozást a régi egyházi időkről, csak éppen a hűséges szolgálatból találunk keveset.
Régen az uralkodók is szolgának nevezték magukat, Isten szolgáinak, Isten kegyelméből uralkodtak. Magukról azt mondták, hogy ők szolgák, de mindent elkövettek, hogy embereken uralkodjanak. De nem így van közöttetek, hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen szolgátok. Mk 10,43
Kedves Testvéreim! Ha az elfecsérelt időt szolgálatban töltenénk, alázattal Urunk szolgálatában, milyen más lenen a család élete, a gyülekezet, a város. Egy Kiskőröshöz hasonló Brazil városban elkezdtek az emberek az Úrnak szolgálni, rövid idő alatt több lett a mosoly, kevesebb lett bűnözés, édesebb lett a város élete is.
Testvéreim! Ne féljünk senkitől és semmitől: szolgák vagyunk, és ennek örüljünk. Végezzük a munkánkat cselszövések, és próbák között, Isten megáldja az életünket, megfizet nekünk.
Hol van a jövő? A bűneinkért meghalt Jézus Krisztusnál, csak neki szolgáljunk és akkor lesz jövő itt is az örök életre.

Ámen.
 

Böjt 1. vasárnap 2012-02-26
Krisztus nevében
Zsid,4,14-16
Mivel tehát nagy főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, ragaszkodjunk hitvallásunkhoz. Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt. Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.

Keresztyén Gyülekezet! Kedves Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Mikor elkezdtem készülni erre az igehirdetésre, azon töprengtem, van-e ma böjt a gyülekezetben? Vagy a másik kérdésem az volt, milyen böjtre hívjam fel a gyülekezetet. Szolgáltam olyan gyülekezetben (Galgagután), ahol a böjti időben még a hétköznapokban is sötétebb ruhában jártak az emberek az utcán is.
Szülőfalumban egy alkalommal rövidebb volt a farsang, a hagyományos iskolai jelmezbál belecsúszott a böjtbe. Alig lehetett megtartani a gyermekek jelmezbálját, mert a szülök, a gyülekezeti tagok tiltakoztak. Egy másik gyülekezetben, Szécsényben sírtak a gyülekezeti tagok a passió alatt, amit évről évre hallgattak. Más közösségekben a húsevéstől való tartózkodás volt a böjt. Újabban a jóléti társadalmakban a nyalánkságoktól, édességtől, desszerttől tartózkodnak az emberek a böjti időben. Tavaly Grácián testvér tartott egy előadást itt a teremben a böjtről.

Mitévők legyünk? Kell-e e böjt vagy nem? Valami régi böjti szokásokat élesszünk föl a gyülekezetben, vagy máshonnét hozzunk ide új böjti szokásokat?
Imádkozva újra és újra elolvastam ezt az igét, és megvilágosodott előttem mi a böjt. Közelebb hozta az igazi böjtöt ez az ige, mert visszavisz az eredethez, Jézus Krisztushoz. Az egyik főkérdés, hogy a külső szokások segítettek, vagy gátoltak bennünket, hogy a böjt lényegét átéljük, magukkal vigyük, vagy inkább Urunk vigyen magával bennünket. Most is erre van szükségünk, hogy megtaláljuk az irgalmas Jézust, vagy, aki Jézus nevében jön, segít irgalmas barát.

Ki ez a Jézus Krisztus?
1./ Isten Fia
Böjt elején, egy erős hatalmas Úrral találkozunk, de hatalma nem félelmetes, az elmúlt hónapokban találkoztunk a világ nagy hatalmával, a pénzzel. Félelmetes volt a svájci frank, az euró, dollár árfolyamának mozgása, az IMF tárgyalások hatása, az olaj ármozgás. Ezek mind olyanok, amelyekről a Szentírás azt mondja rozsda és moly megemészti és tolvajok ellopják. Mulandó hatalmak ezek. Az idősebb testvéreim még emlékeznek, amikor a háború végén, a korábban erős nemzeti valutánk, pengő semmivé lett. Múlandó hatalmak, de félelemben tartanak.
Jézus Krisztus a világ urától jött. Hatalma nem függ az árfolyamoktól, fegyverektől; hatalma örök, mégis a küldetését így foglalta össze: „Az ÚR Lelke van énrajtam, mivel felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek; azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak, és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a megkínzottakat, és hirdessem az Úr kedves esztendejét.” Lk 4,18-19 János evangéliumában pedig így vall önmagáról: „Én és az Atya egy vagyunk.” Jn 10,30 A farizeusokat megbotránkoztató történet után, amikor Jerikóban Zákaus házában szállt meg, így vall küldetéséről:„Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.”Lk19,10
2./Jézus a megértő barát.
Amint az evangéliumban hallottuk neki is volt része a kísértésben. Urunk tudja mit jelent az emberi lét, ezért együtt érez velünk, amikor elbukunk a kísértésben és ránk nehezedik a bűn. Nem egyszer úgy áll előttünk a gonosz, mint egyetlen lehetőség, úgy festi le előttünk a helyzetet, mint az egyetlen lehetőség, amit ő javasol: nem lehet már kibékülni a szomszéddal, nem lehet már tovább együtt élni a családban, világméretű kérdésekben is, nem lehet már tovább segíteni a szegényebb országokat, mert a gazdagok kárára megy.
Ezek a kísértések sokszor bénítóak lesznek, s nem is akarunk tenni már semmit a jóért, úgysem érdemes, én egyedül nem tudom megváltoztatni a világot.
Jézus, aki ezt nem szégyellte, magára vette ezt az emberformát. Jézus, aki megalázta magát, biztat bennünket, hogy amikor segítségre van szükségünk, akkor Ő jön és segít. Adja bűneinkre a bocsánatot. Adja önmagát, hogy egymásnak a kísértését is el tudjuk viselni. Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért.
Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én parancsolok nektek. Jn 15,13-14
3./ Menjünk bizalommal Jézushoz.
Törődik velem az Isten? Annyi ima, annyi kérés hangzik el egy-egy nap, pontosan az enyémet hallgatná meg az Atya? Érdemes imádkozni? Érdemes hozzá menni? Van jövő? Van holnap az egyházban?
Most, amikor olyan kilátástalan a helyzet, amikor úgy érezzük, Koós Károly szavaival, ahova 1000 év alatt felküzdöttük magunkat, minden lépcsőt a verejtékünkkel vágtak a sziklába onnét most letaszítottak bennünket. Most újra ezt éljük át.
Ez az ige böjt elején biztat, menjünk Jézushoz, s Ő jövőt mutat. Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban. 1Kor 15,58 Akkor sem ha mi kilátástalannak látjuk a jövőt. Jézus segít.
Testvéreim! A Szentírásból és múltból is megtanulhatjuk, hogy először az embernek lelkileg kell rendbe lenni, akkor tud alkotó, építő lenni. Újra és újra halljuk a sporteseményeknél, hogy fejben kell rendben lenni. Mi ennél többet tudunk, nem csak fejben, lélekben is. Urunk ebben segít.
Van böjt? Érdemes a böjtre biztatni? Igen! Vissza Jézushoz. Minden böjti szokás, amely ezt szolgálja, lehet étkezési, öltözködési, igehallgatási, kegyességi szokás, amelyek visszavisznek Jézushoz áldott böjti szokások. Mindaz, amely az én önhittségemet táplálja, lám én még ezt is megtettem, káros, mert eltávolít Jézustól. Ne szokásokat keressünk, hanem utat. Amelyen Krisztussal a napi kísértésekben legyőzzük a sátánt. Ez lesz az igaz böjt, találkozás az értem meghalt Krisztussal.
Ámen.

Böjt 1. vasárnap 2012-02-26 Zsid,4,14-16