Rövid történeti áttekintés:
1906. október 28-án a Zalaegerszegen harangszó szállt a főutcán. II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a bujdosók hamvainak hazatérte okán első alkalommal zengett a március óta épülő evangélikus templom tornyának harangja. Szebb alkalommal talán nem is kezdődhetett volna életük.
1907. július 7-én aztán végre elérkezett a zalai hívek számára az oly régóta várt pillanat, Gyurátz Ferenc dunántúli püspök megszentelte és átadta a híveknek templomukat. Az elmúlt évszázad viharai a zalai lutheránus közösséget sem kímélték, küzdelemmel teli időszakot tudhat maga mögött a gyülekezet. Első választott lelkésze, Porkoláb Gyula 1904-ben Budapestről érkezett, másfél év után azonban Pécsre távozott. Ezt követően 1905-től tíz éven keresztül az őriszigeti Király Mátyás vette át a lelkészi szolgálatot, munkája megszilárdította a gyülekezetet, még Evangélikus Nőegylet is alakult a kezdeményezésére. Váratlan halála után 1928-ig Kutas Kálmán dolgozott a zalai megyeszékhelyen. A városi kulturális életében is közismert költő lelkésznek több verseskötete és könyve is megjelent.
Trianon fájó igazságtalansága Zalán is jókora sebet ejtett, a megcsonkított megyéből hatalmas szórványterület jutott a megyeszékhelynek, ami ráadásul nagyrészt aprófalvakból állott. Sok helyütt jártak nagy távolságokról az igehirdetési központokba a hívek.
1924. fontos állomás volt gyülekezet életében. Ekkor sikerült elérni, hogy a várostól telket kapjon ajándékba, ahol adományok segítségével, továbbá német és svéd egyházi támogatással végre felépíthette a parókiát. 1928-ban be is fejeződtek ennek munkálatai. Kutas Kálmán nem sokáig lakhatott a csodaszép, új épületben 1928-ban Szegedre költözött. Az őt követő Nagy Miklós 1964-ig, több, mint 35 éven át szolgálta odaadóan híveit, nem véletlen, hogy hamvait a templom szószéke alá helyezték, emlékét pedig márványtábla őrzi. Szolgálata sok-sok küzdelemmel teli időszak volt. A kommunista rendszer 1951-ben elvette a nagy áldozatvállalással épített parókiát és a honvédség birtokába adta azt, csak a rendszerváltást követően sikerült visszaszerezni. A Nagy Miklóst követő, 19 éven át szolgálatot teljesítő Pintér János munkássága szintén sok-sok áldozattal és munkával teli, embert próbáló korszak volt. Minden addiginél nagyobb szórványterületet kellett ellátnia.
Balogh András 1983-tól 2001-ig dolgozott Zalában, ezalatt az időszak alatt jött létre a testvérkapcsolat a finnországi Varkaus város gyülekezetével és a rendszerváltást követőn újraindultak a hittanórák is, nőtt a konfirmandusok száma. 2001-ben Szabó Vilmost választotta a gyülekezet lelkészéül. A gondoktól terhelt, széttöredezett gyülekezet lassan példamutatóan összetartó, virágzó közösséggé kovácsolódott. Újra indult az ifjúsági élet, felújításra került a parókia alatti ifjúsági helység, szorosabb kapcsolat alakult ki a katolikus és főként a református gyülekezettel. 2002-ben felújították a szocialista időszak és a honvédségi használat ujjlenyomatát magán viselő közösségi házat, amely ma már Zalaegerszeg legszebb épületei közé tartozik.
2007. július 7-én volt 100 éve, hogy áll Isten háza a Zalaegerszegen, ennek megünneplésére készült a gyülekezet. Ünnepi Istentisztelet keretében emlékeztek meg az elmúlt időkről és adtak hálát az Úrnak, hogy átsegítette a közösséget a történelem buktatóin. A hajdani tervező Gerey Ernő műépítész és a kivitelező Morandini Tamás leszármazottjai, továbbá a finnországi Varkaus testvérgyülekezetének képviselői is ott voltak a zsúfolásig telt templomban.
A gyülekezetet tizennégy éven keresztül hűségesen és szeretettel pásztoroló Szabó Vilmos 2015-ben nyugállományba vonult. Az utódjául megválasztott Zsugyel Kornél korábbi Bánk-Rétsági lelkészt rendezett viszonyok fogadták Zalaegerszegen, hivatalába a gyülekezet színe előtt 2015. szeptember 12-én, ünnepi istentiszteleten iktatta be Kőszeghyné Raczkó Zsuzsanna, a Somogy-Zalai Egyházmegye esperes asszonya. Az új lelkipásztor bízó hittel és nagy lendülettel vetette magát a munkába, s hamarosan a gyülekezeti élet újabb fórumainak (családi napok, dolgozók, fiatal családosok, ifjúság bibliaórái) szervezését is elkezdte.
A gyülekezet presbitériuma
Zsugyel Kornél lelkész
Kiss Bódog Zoltán felügyelő
Simon Zoltán felügyelőhelyettes, műszaki gondnok
Molnár Balázs általános gondnok
Jáki Takács Mária templomi gondnok
Némethné Bedő Enikő jegyző
Farkas Anita pénztáros
Décsy Paál Enikő kántor
Polgár László számvevőszéki elnök
Becsághné Ferencz Kinga
Hodoscsek József
Kostyál László dr.
Németh Virág
Rába Lászlóné
Vissiné Berényi Edit