Perselypénz

Evangélikus.hu

Biblia

Adó 1 %

Nyugati Egyházkerület

Online hittan

Facebook

Ökumené

Heti útravaló - 2021. március 28.

1. Ének /198. 1-4./
2. Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. Ámen.

 


3. Zsoltárolvasás

 

Áldom az Urat mindenkor, 

dicsérete mindig ajkamon van.

Lelkem az Úrral dicsekedik:

hallják ezt a szegények, és örülnek.

Hirdessétek velem az Úrnagyságát,

és magasztaljuk együtt aző nevét!

Kerestem az Urat, és ő meghallgatott,

és kimentett félelmetes helyzetemből.

Ízleljétek és lássátok, hogy az Úr!

Boldog az, aki benne bízik.

Dicsőség az Atyának és a Fiúnak

és a Szentléleknek,

miképpen volt kezdetben, most és mindenkor

és mindörökkön-örökké. Ámen.

 

Áldom az Urat mindenkor,

dicsérete mindig ajkamon van.

4. Imádság

Hálával dicsőítünk téged, mennyei Atyánk a Jézus Krisztusban, hogy az ige útján ma is megszólítasz és hívsz bennünket. Köszönjük, hogy a szent városba bevonuló Úr Jézus Krisztus eljött, és eljön hozzánk is üdvözítő evangéliumodban, abban az örömhírben, hogy te nem akartad és nem akarod a bűnös ember halálát, hanem, hogy megtérjen és éljen; éljen szeretetben, békességben, örömben, az örök üdvösség reménységében. Könyörgünk hozzád, hogy meghalljuk és megértsük áldó szent igéd. Szólj hozzánk Szentlelkeddel, tégy fogékonnyá bennünket, hogy szavad életre keljen, termést hozzon életünkben szent neved dicsőségére, a mi Urunk Jézus Krisztus által.
Ámen

 

5. Igeolvasás, áhítat

„És ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie, hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne” (Jn 3, 14-15)

Keresztény Gyülekezet, Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Szeretettel köszöntök mindenkit, böjti sorozatunk utolsó , hatodik   vasárnapján. Evangélikus Bibliaolvasó Útmutatója szerint heti igénkkel. A nagyhét élén álló virágvasárnap a Palmarum nevet Krisztus Jeruzsálembe való bevonulásáról szóló evangéliumi tudósítás alapján kapta (Mt 21, 1-9). Ez az evangélium és az ősi epistola (Fil 2, 5-11) is nyilvánvalóvá teszi, hogy virágvasárnap nem csupán a nagyhét első napja, hanem a nagypénteki áldozatot és a győzelmes húsvét ünnepét egybekapcsolja.

Megláttatja a váltságmű középpontját: a kereszthalált. Előre mutat a megaláztatás és felmagasztaltatás csodálatos egységére. Virágvasárnap a megígért Messiás királyi bevonulásának az ünnepe. Az Úr azért jön, hogy elvégezze váltság művét. Feláldozza önmagát szabadításunkra. A diadal előjeleként már most áttöri a nagyhét komorságát a felragyogó fényesség és mennyei öröm.

János evangélista e heti igénkben a pusztai vándorlás egyik súlyos jelenetére utal vissza. Ismert előttünk, hogy Isten kiválasztott népe milyen sokszor elfordul Urától, Istenétől. Zúgolódik, elégedetlenkedik, megfeledkezve a csodálatos szabadulásról, mellyel Isten őket kivezette Egyiptomból, csak az út nehézségeire tekint, s vádaskodik. A fáradt és türelmetlen nép Isten és Mózes ellen fordul: „Miért hoztatok el bennünket Egyiptomból? Azért, hogy meghaljunk a pusztában?” Az Úr mérges kígyókat küld a népre, sokan meghalnak. Beismerik, hogy vétkeztek, kérik Mózest, hogy könyörögjön értük. Mózes imádkozott az Úrhoz, az Úr pedig ezt mondta neki: „Csinálj egy rézkígyót és tűzd rá egy póznára. Mindenki, akit megmart a kígyó életben marad, ha föltekint arra.”

Úgy tett Mózes, ahogyan az Úr mondta, s ha ezután megmart  valakit a kígyó, s feltekintett a rézkígyóra, életben maradt.

Jézus keresztáldozatának csodás előképe ez az ószövetségi történet.

Nem kérdés, hogy magunk is úton vagyunk. Egész életünk egy vándorút. Vannak csomópontjai, talán útelágazásai, sokszor tévedései, zsákutcái. Kapunk az élettől hosszabb – rövidebb időre útitársakat, lehetnek közös céljaink, közös botlásaink. S valljuk meg nagyon sokszor vagyunk elégedetlenek és türelmetlenek. Elegendő csak a mögöttünk levő súlyos és nehéz évre gondolnunk, talán már nincs is a környezetünkben olyan ember, aki mindezt visszafogott józansággal és türelemmel tudja fogadni.

Úgy találom, ha a külső utak mellett, mélyen magunkba tudunk nézni, s belső utakra is fordítunk figyelmet, eljutunk arra a felismerésre, hogy vétkeztünk, s kegyelemre szorulunk. Arra biztat és hív bennünket az ószövetségi előkép, hogy tekintsünk fel az Emberfiának keresztáldozatára. Nem kell szemlesütve, búskomoran, gondjainkba temetkezve, lehajtott fejjel járnunk.

Kereszténységünk legnagyobb ajándéka a remény! Izrael népének tagjai közül, akit megmart a kígyó és feltekintett a rézkígyóra, életben maradt. Feltekintett, mert remélt. Aki azon elmélkedik, hogy miért éppen ezt a megoldást adta Isten, miért nem mást, az közben belehal a kígyómarásba. De aki komolyan veszi Isten szavát, vagyis hisz neki, az halálos méreggel a testében is élve marad. Ezt sokan megtapasztalták akkor.

Hinni tehát ezt jelenti: megteszem, amit Isten mondott. Jézus keresztje nélkül nincs üdvösség. A keresztény hit nemcsak ismeret, a Biblia igaznak tartása, hanem az a személyes bizonyosság, hogy Isten Krisztus érdeméért nekem is bűnbocsánatot, örök életet ajándékoz. A hit: a kinyújtott kezem, amivel ezt megragadom.

Kedves Testvérek! Mi hova irányítjuk figyelmünket? A körülöttünk zajló járvány egyre súlyosabb híradásaira? Vírushívők és vírustagadók egymásnak feszülő kommentjeire? A szakadatlan siránkozásra és sajnálkozásra? Isten igéje arra hív, hogy tekintetünket felfelé irányítsuk. Mert, aki a világosságban jár, az mer felfele és előre nézni, nem kellene a bűn sötétségében tapogatódzva, botladoznunk.  A hit azt jelenti, hogy merünk felfele nézni, merünk az Úr jóindulatában reménykedni. És merjük az Ő jóindulatát nyitott szívvel elfogadni, amely azt is jelenti, hogy hisszük és tudjuk, hogy az Úr megítéli a bűnt, de nem ítéli el a bűnöst, hanem kegyelmét ajánlja fel, féltő szeretetből.

Vannak rossz döntéseink, hibáink, vétkeink, amelyeknek mindig következménye van. Dönthetünk úgy, hogy kizárjuk életünkből a hit és a remény világosságát. Ebben a hit és remény nélküli sötétségben azonban Isten nem tud bennünket üdvösségével megajándékozni. Isten megajándékozó, bűnbocsátó, életet adó szeretete, akkor tudja szívünket elérni, ha mi magunk nem zárkózunk be előtte.

A pusztában azok maradtak életben, akik a póznára tűzött rézkígyóra feltekintettek. Minket is arra hív Isten igéje, hogy Jézus Krisztus keresztjére emeljük fel tekintetünket. Ő személy szerint végezte el megváltásunkat, egyedül Ő lehet a reménységünk.

Cranach Lukács wittenbergi városi templom oltárképén az igehirdető Luther és a gyülekezet közé festi a megfeszített Urat. Az oltárkép és az ige is arra hív, hogy Őrá tekintsünk, vegyük észre, értem, értünk történt mindez. Lehet Jézusra, mint nagy tanítóra, humanistára, vértelen forradalmárra feltekinteni. De aki így tekint, az bizony semmit sem értett meg Jézus Krisztusból. Jézus Krisztust csak az érti meg, aki a kereszten függő Úrra tekint, és benne bűnei zálogát látja. Csak a megfeszített Krisztusban láthatjuk életművét. Aki ide föltekint azt Jézus Krisztus meggyógyítja a bűn marásától. A tegnapi bűnök már nem okoznak álmatlanságot, mert bocsánatot nyertek. Megszületik szívünkben és ajkunkon is a megbocsátás szava.
Akik meggyógyultak tovább mentek. Tovább vándoroltak. A további út szintén a pusztába vezetett. Minden, nehézsége megmaradt a pusztának. Minden próbatétele és áldása is, a manna, amit már meguntak, a fürjek, a sziklából fakadt víz. Ezután is messze voltak egymástól az oázisok.

A vándorutunk, nekünk is vándorút marad. Szeretteink meghalhatnak. Gyermekeink hátat fordíthatnak nekünk, lesz magány, öregség, betegség. Nem kímélik életünket, a kor bűnei sem.
 

Ezek továbbra is körül veszik az életünket, morzsolják napjainkat, keresztezik a vándorlást, nem lesz könnyebb az út. Nem kevesebb a betegség. De aki föltekint elcsigázott állapotban a bűn maró hatása alatt, meggyógyul és most már a további úton a cél felé halad. Az örök élet felé.


6. Imádság, Miatyánk,

 

Úr Jézus Krisztus köszönjük neked, hogy minden nyomorúságunkból feltekinthetünk keresztáldozatodra.

Áldott légy Urunk, Jézusunk, hogy vállaltad értünk a szenvedést, amikor elérkezett az ideje, önként mentél a szent városba, kínos szenvedésed és halálod helyére. Add, hogy ne csak a szánkkal magasztaljuk szereteted nagyságát, hanem keresztedet vállalva kövessünk téged. Engedd, hogy Szentlelked formáljon minket hozzád hasonlóvá, hogy példád szerint szelíden és alázatosan terjesszük a te igazságodat és békességedet. Ámen

 

Mi Atyánk….

 

7. Áldás
Urunk áldj meg minket, és őrizz meg minket! Világosítsd meg arcodat rajtunk és könyörülj rajtunk! Fordítsd arcodat felénk és adj nekünk békességet.

8. Ének /198, 5-7./

 

 


A Zalaegerszegi Evangélikus Egyházközség honlapja. Készítette: Németh Róbert © Minden jog fenntartva.